Szászhermányról PDF Nyomtatás E-mail
Szászhermány, (Hărman) régebben Herman (szász nyelvjárásban Huntschprich, németül Honigberg, ford. „Mézhegy“, magyarul Szászhermány, latinul Mons Mellis) egy falú Brassó megyében, Erdélyben, Romániában.

.

A helység elnevezésének eredete a település szomszédságában található, ahol a Lempes domb állt, amelyen állítólag méh-kaptárak lettek volna. Szászhermány helység Barcaságban található, kb. 5 km-re keletre Brassó municípiumtól.
Szászhermány település alapításának pontos dátuma nem ismert.

A helység alapítása és német telepesekkel való benépesítése a Német Lovagrend kezdeményezésének tulajdonítható és körülbelül az 1213-1225 években történhetett.

A településről szóló első írásos feljegyzés 1240 március 21 napra tehető vissza, 15 évvel a Teuton Lovagok ezekről a területekről való elűzése után egy dokumentumban mely IV. Béla király rendelete nyomán lett kiadva
 
Az erődtemplom



Valószínűleg 1240-ben, amikor átvették a Csíkkarcfalvi (Cârţa) ciszterciektől, a romai stílusú háromhajós bazilika még építés alatt állhatott.
A tizenötödik században a közösségnek volt egy próbálkozása hogy gótikus stilusúvá változtassák a bazilikát, de a munkálatok nem folytatódtak harangtorony többszintűvé való tétele után, amely a maga 32 méterével legmagasabbá vált Barcaságban.
Egy érdekes elem az egy mutatós toronyóra, mely az órákat mutatja és a XVI. századból származik. A templomot körülvevő erődítmény a XV. Században lett építve. Az alacsonyabb külső fal - melynek magasságacsak 4,5 méter – célja volt hogy megvédje a belső tér központját. Ugyanakkor, a várat körülvevő vizesárok határát is ez szabta meg.